2026.06.02.
Katy Faust, a Them Before Us nevű amerikai nonprofit érdekképviseleti szervezet alapítója és elnöke, amely a gyermekek anyához és apához való jogát védi, 2026 májusában azt mondta egy előadás során, hogy az in vitro megtermékenyítés (IVF) három szempontból sérti a gyermekek jogait: sérti az élethez való jogukat, sérti az anyához és apához való jogukat, valamint sérti azt a jogukat is, hogy szabadon szülessenek, ne pedig adás-vétel tárgyaként.
„Ebben az országban évente körülbelül egymillió kis életet veszítünk el az abortuszok miatt. Mit tippeltek, évente hány kis életet veszítünk el az IVF miatt? [...] A válasz: valószínűleg körülbelül 4 milliót. Ha hiszünk abban, hogy az élet a megtermékenyítéssel kezdődik, akkor két fronton kell harcolnunk a gyermekek élethez való jogának védelme érdekében. Harcolnunk kell a babákat megölő abortuszipar ellen, amely sebészi vagy kémiai úton végez velük. De harcolnunk kell a babákat megölő IVF-ipar ellen is, amely többnyire eugenikai alapon dobja el őket.”
A lombikbébi-eljárás során átlagosan 10–15 embrió jön létre, és nem mindegyiküket ültetik be a méhbe. Katy szerint a klinikák 75%-a felkínálja a nem kiválasztását, 73%-a pedig preimplantációs vizsgálatra ösztönöz annak megállapítására, hogy az embriókban vannak-e rendellenességek, vagy fennáll-e a későbbi rendellenességek kialakulásának kockázata. Ilyen rendellenességek fennállása esetén azt javasolják, hogy az embriót dobják el, vagy ajánlják fel kutatási célokra. És amelyeknél nem látszik komoly probléma, azokat az embriókat osztályozzák. A, B, C, D. „Az A minősítésűeket mindenképp meg akarod tartani. A B- és C-minősítésűeket pedig fagyasszuk le későbbre. A D-minősítésűeket pedig valószínűleg el kell engedni.”
Katy szerint az USA-ban évente körülbelül 90.000 gyermek születik IVF segítségével, és egymillió és tízmillió között lehet a lefagyasztott embriók száma. Gyerekek, akik „felfüggesztett életben” vannak. A laboratóriumban létrehozott babák túlnyomó többsége, 90%-a soha nem kerül be az anyaméhbe. Az IVF tehát sérti a gyermekek élethez való jogát.
Az embriók 2–3 százaléka élve vészeli át a folyamatot, de a megszületett gyermekek egyharmada–kétharmada elveszíti a kapcsolatot a genetikai anyjával, apjával vagy mindkettővel, vagyis azzal a személlyel, akitől a petesejt vagy sperma származik. Az USA-ban azokat ugyanis meg lehet venni a piacon. Rá lehet keresni az interneten a „sperm donor catalog” („sperma donor katalógus”) vagy „egg donor catalog” („petesejt donor katalógus”) kifejezésekre.
„És szűrheted a gyermeked genetikai anyját faji hovatartozása, végzettsége, lakhelye, életkora alapján, valamint aszerint, hogy szeretné-e, ha a jövőbeli gyermekeid megismerhetnék őt, vagy inkább ismeretlen maradna számukra. Úgy szűrheted a gyermeked genetikai anyagát, mintha egy táskát vásárolnál az Amazonon. A probléma azonban az, hogy azok a gyerekek, akik elveszítik anyjukat vagy apjukat ezeken a kereskedelmi folyamatokon keresztül, kárt szenvednek. Az egyik dolog, amivel a Them Before Us-nál foglalkozunk, az az, hogy katalogizáljuk olyan gyermekek történeteit, akik elvesztették anyjukat vagy apjukat. Néhányan közülük reprodukciós technológiák révén veszítették el anyjukat és apjukat. És ezek a gyermekek túlnyomórészt azt tapasztalják, amit szinte minden gyermek tapasztal az életben. Tudni akarják a választ a "Ki vagyok én?" kérdésre. De nagyon nehéz megválaszolni a "Ki vagyok én?" kérdést, ha nem tudják megválaszolni a "Kié vagyok én?" kérdést. És ez az egyik probléma a donoros fogamzással. Szándékosan elválasztja a gyermekeket genetikai örökségük felétől vagy egészétől.”
Katy régebben a világ legnagyobb, kínai gyermekek örökbefogadását intéző ügynökségének volt a helyettes igazgatója. Azt mondja, hogy bár vannak hősies mostoha szülők, akik kitöltik a biológiai szülők hiányát, a gyermek elválasztása a biológiai anyától vagy apától mindig növeli a bántalmazás és az elhanyagolás kockázatát.
Az IVF tehát sérti a gyermekeknek „az anyjukhoz és apjukhoz való jogát, és ennek eredményeként magasabb arányú identitásválságba és instabilabb, kevésbé biztonságos családi környezetbe taszítja őket.”
A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szabadon szülessenek, és ne lehessen őket adni-venni. A meddőségkezelés világában rengeteg pénz cserél gazdát, legalábbis az USA-ban. A sperma könnyen beszerezhető, kb. 800–1500 dollárba kerül. A petesejtek viszont nehezebben nyerhetők ki egy nő testéből, ezért drágák: 20.000–60.000 dollárba kerülnek, a fehér nők többet kapnak. És ha valakinek a méhére van szükség – azok a legdrágábbak. Katy azt állítja, hogy azok a terhességek 100.000–220.000 dollárba kerülnek. Fizetnek valakinek a spermájáért, a petesejtjéért vagy a méhéért, hogy kimaradjanak a gyermek életéből, és lemondjanak szülői jogaikról.
Katy is örökbefogadott egy gyermeket. Az örökbefogadás kb. 25 000 dollárba került. Fizettek a bűnügyi háttérvizsgálatért, az elhelyezés utáni felügyeletért, a családvizsgálati jelentés és dosszié összeállításáért, a kínai kormány értékeléséért, az amerikai kormány értékeléséért stb. De ebből a pénzből semmi sem került a fiuk biológiai családjához. „ Mert az örökbefogadás világában van egy nagyon világos határvonal. A pénz soha nem fog a leendő örökbefogadó szülőktől a vér szerinti családhoz kerülni, hogy lemondhassanak szülői jogaikról. Ha ez megtörténne, az már nem örökbefogadás lenne. Tudjátok, hogy minek neveznék? Emberkereskedelemnek. Bébi-vásárlásnak. Közvetlen kifizetések lennének, hogy a biológiai szülők átadhassák gyermekeiket biológiailag idegen embereknek. És ez az, amit semmilyen nemzetközi, szövetségi vagy állami szerv nem engedélyezne.”
A mesterséges megtermékenyítés világában azonban fizetnek a genetikai szülőknek. A sok pénz nem háttérvizsgálatokra vagy szűrésekre megy el. „ Amit manapság a nagyipari meddőségkezelések világában látunk, az egyszerűen a bébi-kereskedelem nyílt piaca.”
„Függetlenül attól azonban, hogy hány embert ismerünk, függetlenül attól, hogy az emberek mennyire szenvednek, legyen szó meddőségről, nem kívánt egyedülállásról vagy azonos neműek iránti vonzódásról, egyetlen felnőttnek sincs joga gyermeket létrehozni, ha ez azt jelenti, hogy a gyermek elveszíti – bármelyik gyermek elveszíti az élethez való jogát, az anyjához és apjához való jogát, vagy azt a jogát, hogy szabadon szülessen, és ne legyen tárgya adás-vételnek. Ez egy olyan világ, amelyben mi, keresztények, vagyunk azok, akiknek feladata az apátlanok és az árvák védelme.”
14. A mesterséges megtermékenyítés különféle módozatai is – melyek látszólag az élet szolgálatában állnak, s nemegyszer pozitív szándékkal végzik – valójában kaput nyitnak az élet elleni új támadásoknak. Eltekintve attól, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok, mert kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből[41], ezeknek az eljárásoknak igen nagy hányada sikertelen: nem annyira a megtermékenyülés szempontjából, hanem mert az embrió fejlődése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik ki az éppen megfogant életet. Továbbá olykor a beültetéshez a szükségesnél nagyobb számban történik a megtermékenyítés, s az úgynevezett „számfölötti embriókat” elpusztítják vagy tudományos és orvosi kísérletekhez használják föl; valójában azonban az emberi életet egyszerű „biológiai anyag” szintjére fokozzák le, amivel szabadon rendelkezhetnek...
63. Az abortusz erkölcsi értékelését alkalmazni kell az emberi embriókon végzett beavatkozásokra is, ha azok, jóllehet önmagában jó célt akarnak elérni, elkerülhetetlenül a magzat halálát okozzák. Ilyenek az embriókon végzett kísérletek, melyek egyre gyakoribbak a biológiai kutatásban, s egyes államok törvényesen engedélyezik. Viszont „megengedettnek kell tartani az emberi embrión végzett beavatkozásokat, ha tiszteletben tartják az embrió életét és épségét, és nem jelentenek számára aránytalan kockázatot, s céljuk a gyógyítás, egészségi állapotának javítása vagy életben maradásának biztosítása.”[318] Ezzel szemben ki kell jelentenünk, hogy
az emberi embrió vagy magzat kísérleti anyagként való használata bűncselekmény az emberi méltóság ellen, hiszen az embriót ugyanaz a személynek kijáró tisztelet illeti meg, mint a már megszületett gyermeket és minden személyt. [319]
Ugyanez az erkölcsi elítélés érvényes azokra az eljárásokra is, amelyekben élő – olykor kifejezetten erre a célra mesterséges megtermékenyítéssel „előállított” – embriókat vagy magzatokat használnak föl, akár mint „biológiai anyagot”, akár mint átültetendő szervek vagy szövetek szállítóit bizonyos betegségek gyógyítására. Valójában ártatlan emberi lény megölése, még ha más javára történik is, minden körülmények között elfogadhatatlan...
