Petesejt zona pellucidával, ZEISS Microscopy, CC BY-SA 2.0
Emberi embriók (négysejtes stádiumban), ZEISS Microscopy, CC BY-SA 2.0
2024.09.26.
A lombikbébi-programmal több súlyos morális probléma is van. A Katolikus Egyház már évtizedek óta figyelmeztet ezekre. A legátfogóbb tanítóhivatali dokumentum az 1987-ben kiadott Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról (Donum Vitae). Néhány gondolat a dokumentumból:
Minden ember Isten ajándéka és áldása. Fogantatásának pillanatától kezdve joga van az élethez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy házasságon belül foganjon, ott hordják ki, ott jöjjön a világra, és ott nevelődjön fel.
Az in vitro fogantatás egy technikai folyamat eredménye, nem a házastársak egyesülési aktusának kifejezése és gyümölcse, amely esetben a házastársak „az élet egy új emberi személynek való ajándékozásában Isten munkatársai" lesznek. Ezért „az egyház erkölcsi szempontból elutasítja a homológ in vitró megtermékenyítést; ez önmagában megengedhetetlen és ellentmondásban van a szaporodás méltóságával és a házastársi egyesüléssel, akkor is, ha az emberi embrió halálának elkerülésére mindent megtesznek”.
A mesterséges ondóbevitel a házasságban csak akkor megengedett, ha a technikai segítség nem a házastársi aktust helyettesíti, hanem megkönnyíti azt, és segít annak természetes célját elérni. „A házastársi aktust helyettesítő mesterséges ondóbevitel azért tilos, mert hatása szándékosan elválasztja a házastársi aktus két jelentését. A maszturbáció, melynek segítségével normálisan az ondót nyerik, újabb jele ennek a szétválasztásnak; akkor is, ha a szaporodásra irányul, megfosztja ezt a cselekedetet az egyesüléssel kapcsolatos értelmétől...”
Bár természetes a gyermek utáni vágy a házastársak részéről, „a gyermek nem valami tartozás és nem lehet tulajdonként felfogni: sokkal inkább ajándék ”.
Az eljárás során megtermékenyített petesejteket néhány napig in vitro tenyésztik. Általában nem mindegyiket juttatják be a nő méhébe. A szám feletti embriókat lefagyasztják, kísérletezésre használják, vagy elpusztítják.
100 beültetésből kb. 20 baba születik, a többi embrió elpusztul. Néha több embrió is életben marad, és beágyazódik, de gyakran nem hagyják élni mindegyiküket, azaz abortuszra kerül sor. Ezek menetét így írják le abortőrök:
„Miután ultrahang segítségével az orvosok meghatározzák az egyes magzatok helyét, tűt szúrnak a legkönnyebben hozzáférhető magzat mellkasi üregébe, és a tű hegyét beszúrják közvetlenül a baba szívébe. Ezután kálium-kloridot fecskendeztek a szívbe, és a szívet addig nézték az ultrahang képernyőjén, amíg az meg nem állt. Még a 9. héten is az eltávolításra kiválasztott 12 magzat közül 3-nál problémák jelentkeztek. A szív tovább vert, és az eljárást meg kellett ismételni.”
„Tíz hetes terhességnél az embriók számának csökkentését végezték el a párizsi Clamart Klinikán. Valós idejű ultrahangvizsgálat által vezetve és hasi helyi érzéstelenítésben (1 százalékos lidokain) tíz milliliter magzatvizet szívtak ki mindkét zsákból egy tíz centiméter hosszú, 21-es tűn keresztül. A tű hegyét ezután a magzat mellkasi üregébe irányították, és 1 milliliter dolosal és 3 milliliter xilokain keverékét fecskendezték be. A tűt egészen tíz percig a helyén hagyták, amíg a szívműködés megszűnését nem észlelték. Ha az első befecskendezés nem volt sikeres, tíz perc múlva megismételték.”
Több millió ember él a világon, aki lombikprogram útján fogant meg. A fentieket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a program több millió embrió halálát is okozta. Becslések szerint világszerte évente közel hárommillió embrió nem éli túl az asszisztált megtermékenyítési eljárásokat.