Az esemény utáni tabletta, a spirál és a fogamzásgátló tabletták a már megfogant embrió elpusztításához vezethetnek

2026.08.06.

A tablettás vagy művi abortuszok mellett fogamzásgátló szerek és eszközök is vezethetnek az embrió elpusztításához.

E módszerek engedélyezéséhez és elfogadásához, az 1960-as években bevezették a terhesség egy új meghatározását, amely szerint a terhesség az embrió anyaméhbe való beágyazódása és a gyermek születése közötti időszak. Korábban a terhességet úgy határozták meg, hogy az a megtermékenyüléstől a születésig tart.

Az új definició szerint a terhesség tehát már nem a megtermékenyüléssel kezdődik, hanem az embrió méhnyálkahártyába történő beágyazódásával. Így a megtermékenyülés és a beágyazódás közötti időszakban az embrió törvényileg védtelenné vált. Ezen időszak alatt történő elpusztítását nem tekintik abortusznak. Pedig a beágyazódással genetikailag semmi sem változik: ugyanarról az embrióról van szó. Ráadásul a beágyazódás egy napokig tartó folyamat.

Akkoriban a spirál hatásmechanizmusa miatt definiálták újra a terhesség kezdetét, a spirál ugyanis gátolja az embrió beágyazódását.

A modern „esemény utáni tabletták” hatásmechanizmusa nemcsak abban áll, hogy késleltetik vagy gátolják az ovulációt, hanem akadályozzák a már megfogant embrió beágyazódását a méhbe.

Az a tény, hogy egy még nem beágyazódott embrió elpusztítását nem tekintik a terhesség megszakításának, a következő szövegből is kitűnik: „A hormontartalmú tabletta hatásmechanizmusa függ attól, hogy a menstruációs ciklus melyik részében vagyunk. Ettől függően megakadályozhatja a tüszőrepedést (ovulációt), a megtermékenyülést, illetve alkalmatlanná teheti a méh falát a beágyazódásra. Fontos tudni, hogy az esemény utáni tabletták már kialakult terhesség megszakítására nem alkalmasak.”

A levonorgesztrel tartalmú esemény utáni tabletták megvastagítják a méhnyakváladékot, hogy a spermiumok nehezebben haladhassanak át, és lassítják a petevezetékek mozgékonyságát. A levonorgesztrel és az uliprisztál-acetát tartalmú tabletták akadályozzák vagy késleltetik a peteérést, és gátolják a méhnyálkahártya érését. A peteérésre gyakorolt hatás fogamzásgátló jellegű, a petevezetékre és a méhre gyakorolt hatás viszont korai vetélést okozhat. (forrás)

Késleltetett ovulációt követő későbbi ovuláció és megtermékenyülés esetén nem zárható ki a gyermek károsodásának fokozott kockázata.

Az uliprisztál-acetát második generációs progeszteron-receptor-modulátor, a mifepriszton (RU 486) abortusztabletta utódja, és kémiailag ahhoz nagyon hasonló.

Az esemény utáni tabletták tehát életellenesek.

A fogamzásgátló tabletták is megváltoztatják a méh nyálkahártyáját, hogy akadályozzák a már megfogant embrió beágyazódását a méhbe, így azok is okozhatnak korai vetélést.

Dr. Michael Kiworr német szülész-nőgyógyász Neun Monate bis zur Geburt („Kilenc hónap a születésig”) című könyvében ezt írja:

Végzetes módon 1965-ben az Amerikai Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság (ACOG) »újradefiniálta” az élet kezdetét: immár nem a megtermékenyítést, hanem a beágyazódást határozták meg – vagyis inkább önkényesen állapították meg – az »élet kezdeteként«. Ezt a meghatározást egyes német nőgyógyászati társaságok is átvették, teljesen ellentmondva az élet tudományosan vitathatatlan, megtermékenyítéssel történő kezdetének – ami természetesen továbbra is korlátlan érvényességgel bír számos más tudományos területen, például az embriológiában, sőt, az újabb tudományos eredmények alapvetően megerősítették és alátámasztották.

Egyes nőgyógyászati társaságok által alkalmazott, önkényes, »a beágyazódás befejeződése mint az élet kezdete« meghatározás célja végső soron az volt, hogy lehetővé tegye a jövedelmező, úgynevezett »beágyazódást gátlók« forgalomba hozatalát, és azokat ártalmatlannak tüntesse fel. A beágyazódást gátlók végső soron kihasználják a beágyazódás komplex és rendkívül érzékeny kölcsönhatásában fellépő, fent említett zavaró tényezőket, és megakadályozzák a terhesség sikeres folytatását: a már kialakult embriót megfosztják minden további létfontosságú tápanyagtól a méhbe való beágyazódás előtt vagy alatt.

Ezek közé a beágyazódást gátlók közé tartozik elsősorban a spirál, de részben a tisztán progeszteron-tartalmú tabletták vagy az úgynevezett »esemény utáni tabletta« is: a 60-as évek közepén piacra került műanyag/réz spirálok egyetlen hatásmechanizmusa a beágyazódás gátlása. A csak progeszteront tartalmazó tabletták alig zavarják az ovuláció lefolyását, de hatással vannak a méhnyaknyákra, a petevezetékben történő szállítási sebességre, és megzavarják a méhnyálkahártya megfelelő kialakulását. Az »esemény utáni tablettának« több hatásmechanizmusa van, amelyek közül a ciklus időpontjától függően erőteljesebben érvényesül az ovuláció gátlása vagy éppen a beágyazódás gátlása. Az újabb, UPA (uliprisztál) hatóanyagot tartalmazó »esemény utáni tabletta«, amelyet jelenleg egyre gyakrabban reklámoznak, hatóanyagát tekintve szoros rokonságban áll a tablettás abortuszhoz használt készítményekkel, mint például az Ru486 antiprogeszteronnal (kereskedelmi neve Mifegyne, Németországban abortuszra engedélyezett, Kínában viszont elsősorban »esemény utáni tablettaként« is használják).

A beágyazódás kezdetén az embrió nem csupán egyetlen sejtből áll – amint azt a gyakran használt „megtermékenyített petesejt” kifejezés sugallja –, hanem körülbelül 100–200 sejtből.

„A kombinált tabletta fogamzásgátló hatása úgy valósul meg, hogy a ciklusos hormonműködést leállítja, ezzel a központi idegrendszerben termelődő stimuláló hormonok szintje is változik, így nem valósul meg az ovuláció, vagyis a petesejt érése. Emellett megvastagítja a méhnyak által termelt nyákot, ezzel akadályozza meg a spermium vándorlását a méh üregébe és a petevezetőkbe. Megváltoztatja a méh nyálkahártyájának a szerkezetét is, hogy megnehezítse az esetlegesen megtermékenyített petesejt beágyazódását.”

„A mini tabletta ugyancsak felfüggeszti a ciklusos hormonműködést, megvastagítja a méhnyak által termelt nyákot, hogy megnehezítse a spermium útját a petesejthez, és megváltoztatja a méh nyálkahártyáját, hogy megnehezítse az esetlegesen megtermékenyített petesejt beágyazódását.”

„A sürgősségi fogamzásgátló tabletta (más néven esemény utáni tabletta) célja, hogy megakadályozza a nem kívánt terhességet a védekezés nélküli szexuális aktus után. A sürgősségi tabletta valamilyen progeszteron származékot tartalmaz nagyobb dózisban, mely megakadályozza az ovulációt, a petesejt megtermékenyülését, illetve a megtermékenyült petesejt beágyazódását.”

„A hagyományos méhen belüli eszközök, vagyis a spirálok anyaga valamilyen fém. A méh üregébe helyezve steril gyulladást váltanak ki, ezzel megakadályozva a megtermékenyített petesejt beágyazódását.”

(kiemelés – a szerk.)

Forrás: WEBBeteg

Folge 4: Die Pille danach - Spätverhütung oder Frühabtreibung?

Die Pille danach - Spätverhütung oder Frühabtreibung?
(Az esemény utáni tabletta – késői fogamzásgátlás vagy korai abortusz?)